Az alábbiakra hívjuk fel tisztelt pácienseink figyelmét:
1. Minden egészségügyi dolgozó (ide értve az orvosokat, asszisztenseket, betegirányítókat) közfeladatot ellátó személynek minősül a munkavégzés során az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény („Eütv.”) 139. § alapján (Eütv. 139. § Az egészségügyi dolgozó egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggő tevékenységvégzése során, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy ezen jogviszony alapján végzett, a betegellátással és a betegirányítással közvetlenül összefüggő feladatai tekintetében a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősül.).
2. Aki közfeladatot ellátó személy ellen erőszakot követ el, 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény („Btk.”) alapján.
Bt. 310. § (1) Aki hivatalos vagy külföldi hivatalos személyt
a) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz,
b) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel intézkedésre kényszerít, vagy
c) eljárása alatt, illetve emiatt bántalmaz,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Bt. 311. § A 310. § szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt közfeladatot ellátó személy ellen követi el.
3. Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, vétség miatt 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a Btk. 339. § alapján.
Bt. 339. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
4. Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a Btk. 226. §. alapján.
Bt. 226. § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
5. Felhívjuk továbbá szíves figyelmüket arra, hogy a személyiségi jogok megsértése esetén a sérelmet szenvedett fél polgári jogi igényeket is érvényesíthet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”) alapján.
Ptk. 2:51. § (1) Akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján – az elévülési időn belül – az eset körülményeihez képest követelheti
a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;
d) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;
e) azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.
Sümeg, 2022. március 1.